In. Informatika Korszerű Technikái 2006 konferencia kiadvány, Dunaújvárosi Főiskola In- formatikai Intézet, Dunaújváros, 2007. március, ISBN 978-963-86533-3-8, pp. 4-22. Az Interneten keresztül nyújtható, tanulást és csoportmunkát támogató szolgáltatások köre és elemzése a testreszabás szemszögéből Dr. Ágoston György–Berecz Antónia–Pham Vu Kien Cuong LSI Informatikai Oktatóközpont, agoston@gdf-ri.hu berecz@gdf-ri.hu, phamcuong@gdf-ri.hu Kivonat: Az Internet világszerte történő elterjedését követően megjelentek az erre, mint technikai lehetőségre épülő és ezt kihasználó különböző szolgáltatások. Az oktatás területén is hasonló f o- lyamat zajlott le, az 1990-es évek végén kifejlesztették az ún. LCMS (Learning Content Manage- ment System) keretrendszereket, amelyek a megváltozott tanulási környezet hatékony támogatói lettek és biztosítják a testreszabás számos lehetőségének megvalósítását. A cikk oktatási és infor- matikai oldalról elemezi a testreszabást és lehetőségeit, az LCMS rendszer felhasználási feltételeit és szolgáltatásait. Részletesen bemutatásra kerül az egyik elterjedt, a Gábor Dénes Főiskolán is használt ILIAS (Integriertes Lern-, Informations- und Arbeitskooperations System) rendszer. Kulcsszavak: Testreszabás, oktatási keretrendszer, LCMS, ILIAS. 1. Előzmények A számítógépek oktatási célú felhasználásának kezdete az 1960-as évek végére tehető [10]. Az ezredfordulóra a felhasználás a teljes oktatási spektrumra kiterjedt (gondoljunk a közel- múlt hazai fejlesztéseire: a Brunszvik Teréz program keretében 2004 nyarán 269 hátrányos helyzetű óvoda ún. „kakaóbiztos” számítógépet kapott [29], vagy a Sulinet Digitális Tudásbá- zis keretében létrehozott általános- és középiskolás tananyaggyűjteményre). Az oktatási fel- használás egyik fontos társadalmi oka az „élethosszig tartó tanulás” (lifelong-learning): „amennyire csak lehet, az egész életen át tartó tanulás lehetőségeit közel kell vinni a tanulók- hoz és azok közösségeihez, valamint szükség szerint fejleszteni kell az ICT-alapú [Information and Communication Technology] ellátást” [26]; „Az információs társadalomban a kommunikációs idők lerövidülése miatt felgyorsul az innováció, a fejlődés, ennek következ- tében gyorsan változnak a munkahelyi követelmények is … folyamatosan az ismeret gyarapí- tására, váltására lesz szükség. Az ifjúkori kötött képzés szerepét egyre inkább kiegészíti a munka mellett is végezhető, de egész életen át folytatott tanulás (life-long learning)” [28]. Az 1990-es évek végére a lakossági számítógép ellátottsággal párhuzamosan az Internet hasz- nálata is dinamikusan terjedt. A világtendenciát követve, Magyarországon a 2001-es Hírköz- lési törvény a vonalkapcsolt távbeszélő szolgáltatást ún. „egyetemes szolgáltatássá” nyilvání- totta („Egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatás: az Elektronikus Hírközlési Szolgáltatá- sok meghatározott készlete, mely meghatározott minőségben, a Magyar Köztárs aság területén bárhol, minden felhasználó számára, megfizethető ár ellenében igénybe vehető”) és ehhez központi támogatási rendszert biztosított. A törvény kiegészítései jelenleg a keskenysávú – legalább 9600 bit/sec adatátviteli sebességű modemes, 10 -4 -nél jobb bithiba arányú – internet- elérést vonták be az egyetemességbe, de a távolabbi jövőben várható a szélessávú hozzáférés egyetemessé nyilvánítása is [11,15,22].