XII. évf. 2020/4. Lénárt András: A kubai kapcsolat 21 XII. évf. 2020/4. 20 jetunió Kubában és rajta keresztül vált képessé határozott hídfőállás kialakítására a térségben. A kubai kormány részben belesodródva az eseményekbe, részben saját el- határozásból fűzte egyre szorosabbra a szálakat a Szovjetunióval és a szovjet blokk or- szágaival. Bár Fidel Castro mindvégig azt hangoztatta, hogy Kuba önállóan, saját el- határozásából hozza meg politikai döntéseit, ez messzemenően nem így történt, elég csak az olajkérdésre utalni a konfiktusok tengerében. A Szovjetunió a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése és a szolidaritás örve alatt egyre inkább függő helyzetbe vonta a szigetországot. Castro pedig sodródott és improvizált, elsősorban saját politikai túl- élése perspektívájából tekintve az eseményekre. Úgy gondolta, a Szovjetunióval való együttműködés szándékának lebegtetésével kellő nyomást gyakorolhat az Amerikai Egyesült Államokra, végül ez a nyomás azonban Kubára ütött vissza. A fentiek alapján könnyen belátható, hogy 1960 szeptemberére már meglehe- tősen szorosra fonta Kuba a gazdasági-politikai szálakat a Szovjetunióval és a szovjet blokk országaival, és a Havannai Nyilatkozat erőteljes lépést képviselt abba az irányba, amely beletorkolt 1961-ben a kubai forradalom szocialista jellegének deklarációjába. Rezümé A tanulmány az 1960. szeptember 2-án kiadott Havannai Nyilatkozat keletkezé- sének körülményeit vizsgálja. A szerző bemutatja a közvetlen gazdasági-politikai előzményeket, elemzi a Szovjetunió gazdasági előretörésének Latin-Amerika felé megnyilvánuló lépéseit. A dolgozat vizsgálja az OAS reakcióját a szovjet terjeszke- désre és a kubai reagálást az OAS szerepére, továbbá elemzi a Havannai Nyilatkozat főbb pontjait. Kulcsszavak Latin-Amerika, kubai forradalom, Fidel Castro, Szovjetunió, hidegháború, Hrus- csov, Eisenhower, a „szovjet blokk” országai Abstract Circumstances of the origin of the frst Havana Declaration Te study examines the circumstances in which the Havana Declaration was issued on Sep- tember 2, 1960. Te author presents the immediate economic-political background and anal- yses the economic ofensive of the USSR in Latin America. Te paper examines the reaction of the OAS to the expansion of Soviet infuence in Latin America and the Cuban response to the role of the OAS, and also analyses the main points of the Havana Declaration. Keywords Latin America, Cuban Revolution, Fidel Castro, Soviet Union, Cold War, Khrus- hchev, Eisenhower, Soviet Bloc Lénárt András A kubai kapcsolat. Az amerikai maffia havannai tevékeny- sége a Batista-rezsim és Fidel Castro forradalma idején Az Amerikai Egyesült Államokban tevékenykedő mafa híres-hírhedt képviselői, mint Al Capone, Charles „Lucky” Luciano, Benjamin „Bugsy” Siegel, Sam Gianca- na, John Gotti, Dutch Schultz és sokan mások gyakran visszatérő, jól ismert alak- jai az amerikai történelemnek. Nem pusztán a bűnügyi hírek és a kriminalisztikai szakirodalom szereplői ők, de szerves részévé váltak az amerikai legendáriumnak, az ország társadalomtörténetének is. Ebben nagy szerepet játszott a sajtó, az iroda- lom és a flmművészet: a regény- és forgatókönyvírók által kitalált gengszterek mel- lett a valódi mafózók gyakori vendégek a könyvek lapjain és a flmek képkockáin, ezáltal az amerikai kultúrtörténet alkotóelemeiként is funkcionálnak, nem egy kö- zülük – erőszakos módszerei ellenére – hősstátuszt is kivívott magának bizonyos társadalmi csoportok körében, sok amerikai fatal a híres gengszterek glamour ja mi- att követte őket a bűn útján. Az amerikai (leginkább hollywoodi) kultúra globális helyzetének köszönhetően pedig a világ minden részén valamelyest ismerősek ezek a létező vagy kitalált személyek. A szervezett bűnözés kialakításában játszott szere- pük, az amerikai társadalomra, politikára, gazdaságra és mindennapokra kifejtett hatásuk mellett a működésüknek számos esetben nemzetközi kivetülése is volt, el- sősorban a második világháború idején és az azt követő időszakban. Az amerikai (döntően New York-i és chicagói bázisú) mafa külföldi érdekelt- ségeinek egyik színtere a kubai kapcsolat, amelyet Francis Ford Coppola klasszikus flmtrilógiájának második darabja emelt a köztudatba. A keresztapa 2 ( Te Godfather Part II, 1974) cselekményének egyik emlékezetes szála Havannában játszódik: a főszereplő, Michael Corleone (Al Pacino alakításában) a kubai fővárosba érkezik, ahol részt vesz az egyik helyi luxushotelben megrendezett „mafakongresszuson”, majd beszélgetést folytat az idős, zsidó, nagyhatalmú, mindenki által tisztelt Hy- man Roth-tal (Lee Strasberg megformálásában, akit színészmesterség-oktatóként hasonló tisztelet övezett Hollywoodban, mint az általa játszott mafózót a saját közegében). Roth a flmben számos hotel és kaszinó tulajdonosa vagy részvényese, valamint egyéb üzleteket is bonyolít a karibi országban – a kubai-amerikai kap- csolatokat jól ismerők számára nem nehéz felismerni, hogy valójában a hírhedt amerikai Meyer Lansky flmre adaptált változatát láthatjuk itt. 1 Ez a történetszál az 1 Mindez annyira egyértelmű volt, hogy a flm bemutatója után Meyer Lansky gratulált is Lee Stras- bergnek, amiért ilyen meggyőzően alakította őt, csak annyi kifogása volt, hogy rokonszenvesebbre is formálhatta volna Hyman Roth fguráját. Ian B. Leong: Cash from Chaos: Capitalism and the Culture of Organized Crime in America (doktori értekezés), Ann Arbor, University of Michigan, 1999, 98.