ÁTOK ÉS KONTEXTUALIZÁCIÓ A ROMANI GONDOZÓI BESZÉDBEN S zalai A ndrea In memóriám Réger Zita 1. Bevezetés Ez a tanulmány1 az átok (armaje) interakciós és társas funkcióit, használatát, va lamint az ezzel kapcsolatos nyelvi ideológia néhány aspektusát vizsgálja a kisgyermek hez szóló beszédben. Az elemzés egy 22 hónapos, erdélyi, romani anyanyelvű gábor roma2 közösségekben végzett terepmunka tapasztalataira, valamint a terepmunka során rögzített nyelvi adatok értelmezésére támaszkodik. Egy olyan roma etnikai csoport diskurzus-stratégiáiba nyújt bepillantást, amelynek romani változatáról, nyelvi gyakor latairól jelenleg kifejezetten keveset tudunk. Kontextusfuggetlen mondatjelentésük alapján azt mondhatjuk, hogy az átkok olyan megnyilatkozások, amelyekkel a beszélő valakinek, rendszerint a címzettnek vagy más, a címzetthez közeli személynek rosszat: veszteséget, sérelmet kíván. Ha kizárólag ezt a meghatározást vesszük figyelembe, akár azt is gondolhatnánk, hogy az átkok csak agresszív, inherensen udvariatlan, a résztvevők társas képét3 és kapcsolatát fenyegető megnyilatkozások lehetnek. 1 Türelmükért és segítségükért hálával tartozom a háromfálusi, különösen a nagyfalusi roma családoknak, valamint Berta Péternek, aki a terepmunka során társam és kollégám volt. Köszönöm Michael Stewartnak, hogy a terepmunkával kapcsolatos kérdésekben és a londoni tanulmányutak során is bizalommal fordulhattam hozzá. Köszönettel tartozom Bartha Csillának, Bánréti Zoltánnak, Berta Péternek, Feischmidt Margitnak, Huszár Ágnesnek és Pócs Évának a szöveg korábbi változatához fűzött hasznos tanácsokért A kutatásra nem kerülhetett volna sor az Open Society Institute (Budapest) és a MÖB Eötvös Ösztöndíja nélkül. A tanulmány az OTKA (PD 101752) és a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával készült 2 A gábor etnonimát e roma csoport tagjai rendszerint a kifelé irányuló önmeghatározás során, a magyar vagy román nyelvű kommunikációban használják önmaguk megnevezésére. A nem cigányok (gázsók) Erdély- és Románia-szerte gábor cigányként ismerik e csoport tagjait. A gábor etnonima létrejötte feltehetően egy ikonizáló folyamat eredménye: az e roma csoportban gyakori Gábor családnév - pars pro toto - tulajdonnévből etnikai csoportra utaló elnevezéssé vált. A gáborok anyanyelvükön rendszerint az amará roma, amará feli roma ’a mi romáink, a magunkfajta romák’ kifejezéssel utalnak saját etnikai csoportjukra, megkülönböztetve azt más romáktól (averroma). 3 A társas kép, az arc (face) az interakcióban realizálódó, mások részvételétől és értékelé sétől függő, ezért változó és sérülékeny énkép. Goffinan (1967) elmélete az arc nyilvános és társadalmi természetét hangsúlyozza („a társadalomtól kölcsönkapott arc”): az arc nem az egyén tulajdona, hanem az interakcióban létrehozott és felügyelt társas konstrukció. Az arcmunka a társas kép megalkotására, fenntartására vagy megkérdőjelezésére irányuló interakciós tevékeny ség. Az udvariasság csak egy lehetséges megvalósulása az arcmunkának, nem azonos azzal (Locher-Watts 2005). A minden interakcióban jelen levő arcmunka vagy kapcsolati m unka Nyelvtudomány VTIT-IX (2012-2013) 153-198.