ÁTOK ÉS KONTEXTUALIZÁCIÓ A ROMANI GONDOZÓI BESZÉDBEN S zalai A ndrea In memóriám Réger Zita 1. Bevezetés Ez a tanulmány1 az átok (armaje) interakciós és társas funkcióit, használatát, va lamint az ezzel kapcsolatos nyelvi ideológia néhány aspektusát vizsgálja a kisgyermek hez szóló beszédben. Az elemzés egy 22 hónapos, erdélyi, romani anyanyelvű gábor roma2 közösségekben végzett terepmunka tapasztalataira, valamint a terepmunka során rögzített nyelvi adatok értelmezésére támaszkodik. Egy olyan roma etnikai csoport diskurzus-stratégiáiba nyújt bepillantást, amelynek romani változatáról, nyelvi gyakor latairól jelenleg kifejezetten keveset tudunk. Kontextusfuggetlen mondatjelentésük alapján azt mondhatjuk, hogy az átkok olyan megnyilatkozások, amelyekkel a beszélő valakinek, rendszerint a címzettnek vagy más, a címzetthez közeli személynek rosszat: veszteséget, sérelmet kíván. Ha kizárólag ezt a meghatározást vesszük figyelembe, akár azt is gondolhatnánk, hogy az átkok csak agresszív, inherensen udvariatlan, a résztvevők társas képét3 és kapcsolatát fenyegető megnyilatkozások lehetnek. 1 Türelmükért és segítségükért hálával tartozom a háromfálusi, különösen a nagyfalusi roma családoknak, valamint Berta Péternek, aki a terepmunka során társam és kollégám volt. Köszönöm Michael Stewartnak, hogy a terepmunkával kapcsolatos kérdésekben és a londoni tanulmányutak során is bizalommal fordulhattam hozzá. Köszönettel tartozom Bartha Csillának, Bánréti Zoltánnak, Berta Péternek, Feischmidt Margitnak, Huszár Ágnesnek és Pócs Évának a szöveg korábbi változatához fűzött hasznos tanácsokért A kutatásra nem kerülhetett volna sor az Open Society Institute (Budapest) és a MÖB Eötvös Ösztöndíja nélkül. A tanulmány az OTKA (PD 101752) és a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával készült 2 A gábor etnonimát e roma csoport tagjai rendszerint a kifelé irányuló önmeghatározás során, a magyar vagy román nyelvű kommunikációban használják önmaguk megnevezésére. A nem cigányok (gázsók) Erdély- és Románia-szerte gábor cigányként ismerik e csoport tagjait. A gábor etnonima létrejötte feltehetően egy ikonizáló folyamat eredménye: az e roma csoportban gyakori Gábor családnév - pars pro toto - tulajdonnévből etnikai csoportra utaló elnevezéssé vált. A gáborok anyanyelvükön rendszerint az amará roma, amará feli roma ’a mi romáink, a magunkfajta romák’ kifejezéssel utalnak saját etnikai csoportjukra, megkülönböztetve azt más romáktól (averroma). 3 A társas kép, az arc (face) az interakcióban realizálódó, mások részvételétől és értékelé sétől függő, ezért változó és sérülékeny énkép. Goffinan (1967) elmélete az arc nyilvános és társadalmi természetét hangsúlyozza („a társadalomtól kölcsönkapott arc”): az arc nem az egyén tulajdona, hanem az interakcióban létrehozott és felügyelt társas konstrukció. Az arcmunka a társas kép megalkotására, fenntartására vagy megkérdőjelezésére irányuló interakciós tevékeny ség. Az udvariasság csak egy lehetséges megvalósulása az arcmunkának, nem azonos azzal (Locher-Watts 2005). A minden interakcióban jelen levő arcmunka vagy kapcsolati m unka Nyelvtudomány VTIT-IX (2012-2013) 153-198.