;ni- ését ívok sar- ben :ra- 1 és 1t is in- ·ve- ted) ,la- icia na- yos id- zt- of !ZÓ ÉS: KOMM!:NTÁK • 201215 - MÜf-IELY Pócza Kálmán ALKOTMÁNYOZÁS MAGYARORSZÁGON ÉS AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN* Ahogy minden tudományágnak, úgy az összehasonlító politikatudománynak is megvan- nak a maga nehézségei. Hasonlatosan a többi tudományághoz itt is hogy a módszertan kiválasztása alapjaiban befolyásolhatja a vizsgálati eredményeket. 1 Ugyan- akkor már a módszertani kérdések eldöntése során komoly nehézségekbe ütközik a ku- tató. A vizsgálati egység, a kiválasztott az esetszám és a vizsgálati tárgy földrajzi elhelyezkedése, a társadalmi-gazdasági kontextus, a tipológiák és az adatok hi - telessége, az adatok aggregációja és értékelési módszere - hogy csak pár problémakört említsünk - mind olyan komplex kérdéseket vetnek fel, amelyek alapos megválaszolásá - hoz önmagukban is hosszas kutatóévek szükségesek.2 Hogy azonban a kutató rátérhessen tárgyára, a kiválasztott vizsgálati egységek összehasonlítására, bizonyos döntéseket kell hoznia módszertanát Jelen munkában eze n körülmények tudatában arra vállalkozunk, hogy egy esettanulmány formájában összevessük a magyar és a brit konzervatív/jobboldali pártok alkotmányozáshoz való viszonyát és ezen keresztül a nemrégiben lezajlott alkotmányozási folyamatokat. A össze hasonlítás módszere: kis esetszám, és független változók Az összehasonlító esettanulmányok a statisztikákon alapuló nagy esetszámú mak- roelemzésekkel szembe n az, hogy jellegüknél fogva alaposabban tudják fel- tárni és elemezni a vizsgálat tárgyát. Az intézményrendszer és a politikai pon- tos megragadása, a politikai helyzet szabatos körülírása és elemzése csakis két-három eset összehasonlítása esetén el. A makroelemzések hibája ezzel szemben az, hogy az egyes eseteket csak felületesen tudják érinteni, mélységében sohasem vizsgál- ják azokat. Ez utóbbi eljárásnak viszont igen gyakran az a következménye , hogy a vizsgálat tárgyának megragadása komoly hibatényezóvé válhat. Az ugyan igaz, hogy kis esetszámú vizsgálatok esetén általános csak nagyon korlátozott mértékben álla- píthatók meg. Ám meglátásunk szerint a politikatudomány feladata nem is a politika általános felkutatása és meghatározása. Az összehasonlító •Jelen írás a TÁMOP 4.2.2/B-10/1-2010-0015 számú projekt támogatásával jött létre. 1 A történelemtudomány módszertanának és a kutatás eredményeinek összefüggéséról például lásd PóCZA Kálmán: Emlékezetpolitika. Múltfeldolgozás és történelemtudomá12J Németországban, Attraktor, Budapest, 2011. [A kö12J- vet bemutató recenziónkat lásd a t 16-118. oldalakon. A Szerk.) 2 Hans-J oachim L\UTH - Gert PICKEL- Susanne PICKEL: Methoden dervergleichenden Po/1tikwissenschajl, VS Verlag für Sozialwissenschaften, Wiesbaden, 2009. 35