1. Bevezetés A mobil mûholdas rendszereket már jelenleg is alkalmaz- zák és elôreláthatóan széles körben fognak tovább ter- jedni. A közvetlen beltéri alkalmazás a vezetéknélküli kommunikáció egyik kulcsproblémája, mely nélkül a mû- holdas rendszerek csak jelentôs korlátozásokkal hasz- nálhatóak a kommunikációs hálózatokban. A kommuni- kációs hálózatok felhasználói, elôbb vagy utóbb kérni fogják e szolgáltatásokat. Tehát véleményünk szerint igen hasznos lenne, egy jól kidolgozott módszer a bel- térbe történô behatolás becslésére és a hullámok po- larizációs állapotának jellemzésére. A nagy távolságok következtében a mûhold-föld kö- zötti terjedési közeg igen jelentôs csillapítású, de jól leír- ható. Amint azonban a hullám eléri az épületeket, jel- lemzôi szignifikánsan változni fognak, ám általánosság- ban figyelembe kell venni, hogy magas házak közötti ter- jedés a síkhullámú polarizációt kölünbözô mértékben elliptikussá változtatja. Az épület erôteljes hatásai az elôször belépô hul- lámra: többszörös reflexió, transzmisszió a falakon való áthaladáskor, élek diffrakciója, valamint az épület anya- gának inhomogenitása miatt. Az épületen belüli tér na- gyon összetett, de továbbra is harmonikus, ezért vizs- gálható. A továbbiakban ezek figyelembe vételével egy általános célú szimulációs módszert javaslunk a kes- keny- és szélessávú mûhold és beltér közötti csatorna jellemzôinek kiszámítására. A cikkben elsô lépésként a beltéri hullámok polari- metrikus leírására és a következtetésekre koncentrál- tunk, figyelembe véve általános polarimetrikus karakte- risztikáikat, elliptikus és lineárisan polarizált beesô hul- lám figyelembe vételével. Ez az elsô lépés tisztázni sze- retné, hogy milyen típusú antenna szükséges beltéri ve- vôk esetén és ezen antennák alkalmazása milyen ered- ményekre vezet. A szimulációs rendszer ezen állapotá- ban, a többszörös reflexiót és falon keresztüli transz- missziót veszi figyelembe és egy háromdimenziós su- gárkövetô eszközre épül. A következô lépés a diffrak- ció hatásának figyelembe vétele lesz. 2. Polarizáció Minden harmonikus vektortér leírható polarizációs jel- lemzôivel. Általában azt mondhatjuk, hogy a polarizáci- ót egy vektormezô lokális tulajdonságaként úgy defi- niálhatjuk, mint egy görbét, melyet egy adott helytére- rôsség-vektor végpontja leír. Az [1] szerint a kisugárzott hullám polarizációja „a kisugárzott elektromágneses hul- lám azon tulajdonsága, mely leírható az elektromágne- ses térvektor idôben változó iránya és relatív nagysága együttesével. Hivatkozva [2]-re, a polarizációt általában három ka- tegóriába sorolhatjuk: lineáris, körös és elliptikus polari- záció, melyek közül a körös és a lineáris polarizáció az elliptikus polarizáció speciális fajtáiként kezelhetôek. A polarizáció általánosan – a lineáris polarizációt kivéve – lehet az óra járásának megfelelô, vagy ellentétes (jobb, illetve balforgású). A polarizáció jelenségének leírása optikai és rádió hullámterjedés szempontjából jelentôsen különbözik. Az antennaelméletben használják a horizontális és vertiká- lis polarizáció fogalmát, melyek lineáris polarizációt jelen- tenek, a horizontális és vertikális sík irányában fekvô tér- erôsség vektor végpontokkal. Valamint különbség van a jobb és balforgású polarizáció definíciójának eseté- ben is [3]. Az irodalomban a hullámterjedés jellemzésére két tár- gyalási mód létezik: az FSA-nak (Forward Scattering Align- ment) és a BSA-nak (Backward Scattering Alignment) LXIII. ÉVFOLYAM 2008/4 41 Mûhold és beltéri környezet közötti rádiócsatorna szimulációs vizsgálata F ARKASVÖLGYI ANDREA, FARKAS LÓRÁNT , NAGY LAJOS BME Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék lajos.nagy@mht.bme.hu Kulcsszavak: terjedési modell, polarizáció, sugár követés, mûholdas kommunikáció A cikkben a mûhold és beltéri csatorna analízisére alkalmas szimulációs eljárást és annak eredményeit mutatjuk be. Elsôd- leges célunk a vett beltéri jel polarizációs állapotának pontos meghatározása. Eddigi vizsgálataink eredménye az, hogy a beltéri hullám polarizációs állapota alapvetôen változik, amint az ablaktól egyre jobban eltávolodunk, a hatás másodlagos sugárzásként jelentkezik. Ismertetjük a komplex harmonikus tér polarizációs állapotának leírási módszerét, majd ennek fel- használásával a cikkben közöljük a szimuláció eredményeit. A kiterjesztett predikciós eljárás során módosított háromdimen- ziós sugárkövetési módszert alkalmaztunk. Részletesen foglalkozunk azzal a terjedési problémával, hogy milyen módon függ a beltéri hullám egyrészt a mûhold elevációs szögétôl, másrészt a mûhold mozgásából adódó olyan csatornajellemzôktôl, mint a Doppler-hatás és a késleltetés. Továbbá foglalkozni kívánunk a MIMO antenna rendszerek mûholdas alkalmazhatósá- gával, tekintettel a beltérben jelentkezô szóródási problémákra. Lektorált