17 tanulmány Iskolakultúra, 31. évfolyam, 2021/06. szám DOI: 10.14232/ISKKULT.2021.06.17 Németh Szilvia 1 – Rajnai Richárd 2 Cziboly Ádám 3 – Bethlenfalvy Ádám 4 1 T-TUDOK Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Zrt. 2 Pécsi Tudományegyetem Nyelv és Kommunikáció Doktori Program 3 Nyugat-Norvégiai Egyetem (Western Norway University of Applied Sciences), InSite Drama Nonprofit Kft. 4 Károli Gáspár Református Egyetem, InSite Drama Nonprofit Kft. A karanténoktatás tapasztalatai szegregátumban és azon kívül – 18 tanulói és szülői fókuszcsoportos beszélgetés alapján A magyar közoktatás rendszerének legnagyobb közelmúltbeli kihívását az online oktatás 2020. márciusi bevezetése jelentette, ami egyúttal rengeteg tanulsággal járt: egyebek mellett arról, hogyan szerveződik újra az oktatás/tanulás folyamata a digitális térben, miképpen alakulnak át a tanár-, szülő- és diákszerepek, hogyan változnak meg a közoktatás szereplői közötti kommunikációs folyamatok, illetőleg mi jellemzi a megváltozott körülmények között az „iskolai” médiahasználatot. Ezekre a kérdésekre is választ kerestünk, amikor – e folyamattal egyidőben – a nemzetközi standard vizsgálatokhoz kapcsolódva empirikus kutatásokat végeztünk a 13–17 év közötti gyermekek online tanulási és internethasználati szokásairól. A jelen tanulmány fókuszcsoportos interjúk eredményeire támaszkodva mutatja be és értelmezi az online oktatás három hónapjára jellemző újfajta médiahasználati szokásokat, a különböző szülői, tanulói és tanári tapasztalatokat, a jellegzetes, szociokulturálisan is meghatározott problémamegoldási stratégiákat. Bevezetés M ár a COVID-19 járvány első hulláma előtt is számos kutatás (Livingstone és Helsper, 2008; Ito és mtsai, 2008; Livingstone és mtsai, 2018) fókuszált annak a jelenségnek a vizsgálatára, hogy az online világ eszközkészlete, az ott zajló cse- lekvések mennyire képesek befolyásolni, átrendezni a mindennapi élet megszokott rendjét. A 2000-es évek első két évtizedében a társadalom szinte minden csoportja esetében egyre nőtt a digitális térben töltött idő (Buckingham, 2020), 2020 júliusára pedig evidenciává vált, hogy a pandémia okán az online/offine jelenlét aránya egészen drámai módon tolódott el az online irányába, a mindennapi élet keretfeltétel-rendszere teljesen átalakult. Szinte alig maradt olyan társadalmi csoport, amelyet ez a változás nem érintetett: a társadalom egésze számára a járvány folyamatos problémahelyzetet, megoldandó feladatokat szült.