VÁLLALATGAZDASÁGTAN Közgazdasági Szemle, LIV. évf., 2007. január (49–66. o.) KAPÁS JUDIT Hogyan fejlõdik a vállalat? A fizikai és a társadalmi technológia kölcsönhatásos evolúciós folyamata A cikk a vállalat evolúcióját a fizikai és társadalmi technológia kölcsönhatásos fejlõ- désének összefüggésében magyarázza, s ezen keresztül a vállalat pontosabb meg- értéséhez kíván hozzájárulni. A szerzõ ebben a kölcsönhatásos evolúciós folyamat- ban a vállalat fejlõdését tekintve három szakaszt határoz meg: egyrészt a kapitalista vállalat megszületését a brit ipari forradalomban, másrészt a második ipari forrada- lomban kialakult M-formát, harmadrészt a napjaink új gazdaságában kialakuló pro- jekteken alapuló vállalatokat. A szerzõ a felvázolt evolúciós keretben, történeti össze- függéseiben elemzi az egymást követõ vállalati szervezetek kialakulását, valamint a köztük lévõ különbségeket.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: D20, O30, P12. Leggyakrabban vállalaton a kapitalista vállalatot szokás érteni, amely a vállalat egyik specifikus történeti formája. Ennek két lényeges vonása a termeléshez szükséges eszkö- zök magántulajdona és az alkalmazottak szerzõdéses foglalkoztatása (Hodgson [2001]). 1 A kapitalista vállalat a kapitalizmussal született meg: az elsõ (brit) ipari forradalom hívta életre és elsõ formája a gyárüzem (factory) volt. Késõbb a második ipari forradalom nyomán a vállalati szervezet jelentõsen átalakult, és az 1920-as években megjelent a modern nagyvállalat, a sokrészleges (multidivizionális, M) forma, amely sok szempont- ból különbözött a gyárüzemtõl. Napjaink új gazdaságában a vállalati szervezet terén újabb lényeges átalakulásnak vagyunk tanúi: a vertikálisan integrált nagyvállalatok lapo- sabbá, decentralizálttá és beruházás/befektetés alapon (project-based) szervezõdõvé vál- nak. A szakirodalomban újabban projekten alapuló vállalatként utalnak e vállalati formá- ra (lásd például Whitley [2006]). 2 Mi mozgatja a vállalati szervezetben történt eme jelentõs átalakulásokat? És mi hatá- rozza meg a változások irányát? Érintik-e ezek az átalakulások a vállalat lényegét? Ta- nulmányomban ezekre a kérdésekre keresem a választ. Mindezek a kérdések a vállalat * A cikk az International Schumpeter Society által rendezett Innovation, Competition and Growth: Schumpeterian Perspectives (2006. június 21–24., Nice – Sophia Antipolis) és a European Business History Association által szervezett The Dynamics of Capitalism and Business Enterprise – 200 Years of Success, Failure and Scandal (2006. augusztus 17-19., Koppenhága) konferenciákon elhangzott elõadás átdolgozott változata. A szerzõ különös köszönettel tartozik Richard. R. Nelsonnak, Geoffrey M. Hodgsonnak, Stavros Ioannidesnek, Michael G. Jacobidesnek és Martin Jes Iversennek értékes megjegyzéseikért és tanácsaikért. A tanulmány az OTKA T49602 számú kutatás keretében készült. 1 A következõkben a vállalaton a kapitalista vállalatot értem. 2 Meg kell azonban jegyezni, hogy más elnevezésekkel is találkozhatunk a szakirodalomban, s ez részben abból fakad, hogy maga ez az új forma is jelentõs változatosságot mutat. Megkerülendõ a terminológiai sokszínûséget, a következõkben projekten alapuló vállalatként utalok ezekre. Kapás Judit a Debreceni Egyetem közgazdaságtan tanszékének docense (e-mail: judit.kapas@econ.unideb.hu).