1 Az újrafordítások szükségességéről A csudálatos Mary kapcsán Makkos Anikó Absztrakt: Travers Mary Poppins-sorozatának első darabja Benedek Marcell fordításában olvasható magyarul immár 75 éve. Jelen írásomban azt vizsgálom meg, hogy a fordítót milyen elvek vezérelték akkor, amikor – tőle szokatlan módon – egy gyermekközönségnek szóló regény átültetésére vállalkozott, és hogy ezeknek az elveknek az eredményeképpen milyen fordítói megoldások születtek. Ezeken belül rámutatok a fordításnak azokra az elemeire – alapvetően a nevek, megszólítások és reáliák fordítására -, amelyek a szöveget közel hozhatják, de el is távolíthatják a gyermekolvasóktól. Külön figyelmet szentelek a szándékolt archaizálás jelenségének, mely által A csudálatos Mary a korabeli olvasó számára is egy régebbi világot tükrözött. Végezetül további érveket – köztük a politikai korrektség különös megnyilvánulását - is felsorakoztatok amellett, hogy mi indokolhatja ennek a klasszikus, és napjainkban reneszánszát élő gyermekregénynek az újrafordítását. Kulcsszavak: gyermekirodalom, újrafordítás, idegenítő fordítás, honosító fordítás, PC 1. Bevezetés Bátran állíthatjuk, hogy az 1989-es rendszerváltás óta a magyar szépirodalom egyik jellemző tendenciája az újrafordítás. Ez a folyamat leglátványosabb a drámai művek esetében, hiszen a színpad reagál talán legérzékenyebben a társadalom és a nyelv változásaira. Emiatt érthető az az igény, hogy a klasszikusok ne csak a régi fordításban, hanem modern nyelven is megszólaljanak. Ugyanez az igény jogosan merülhet fel a gyermekirodalom klasszikusai kapcsán is. Pamela Lyndon Travers 1934-ben írt Mary Poppins című művének Benedek Marcell által készített fordítását vizsgálva méltán merülhet fel a kérdés, hogy vajon az 1936- os fordítás, amely változatlan formában 2010-ben jelent meg legutóbb, nem érett-e meg az újrafordításra. Írásommal arra szeretnék rávilágítani, milyen okok indokolnák a világhírű sorozat első darabjának magyar nyelvű újrafordítását. 2. A szerző és a Mary Poppis-sorozat Az Ausztráliában, 1899-ben, más adatok szerint 1906-ban született Travers hosszú életet élt, és 1996-os haláláig összesen 8 könyvön keresztül bontotta ki Mary Poppins és a Banks- gyerekek kalandjait. A sorozat kötetei a következők voltak: Mary Poppins (1934), Mary Poppins Comes Back (1935), Mary Poppins Opens the Door (1943), Mary Poppins in the Park (1952), Mary Poppins From A to Z (1962), Mary Poppins in the Kitchen (1975), Mary Poppins in Cherry Tree Lane (1982) és Mary Poppins in the House Next Door (1988). 1964- ben az addig megjelent könyvek alapján készült egy máig méltán híres Disney-musical, 1983- ban pedig az orosz televízió is készített egy musicalt. 2004-ben a film színpadi adaptációjára is sor került a West End-en, amit a Broadwayen 2006-tól a mai napig nagy sikerrel játszanak. Az első regény az egyetlen, amely nem állta ki az idők próbáját. A hatodik fejezetben, melynek angol címe Bad Tuesday, Mary és a gyerekek egy csodás iránytű segítségével ellátogatnak a világ négy égtájára, ahol keleten kínaiak, északon eszkimók, délen afrikai négerek és nyugaton amerikai indiánok fogadják őket. Az évek során az írónőt egyre több támadás érte emiatt a részlet miatt, ugyanis a bírálók szerint az kulturális és faji sztereotípiákat tartalmazott. Travers ezért 1981-ben átírta a kifogásolt fejezetet, és a sorozat állandó illusztrátora, Mary Shepard is új rajzot készített az iránytűhöz. Az ezt követő angol nyelvű kiadások már az új szöveget és illusztrációt tartalmazzák. A könyvsorozat mindegyik darabja megjelent magyarul is, a legelső Benedek Marcell, az összes többi pedig Borbás Mária fordításában. Legutóbb a 2000-es évek elején a Ciceró Könyvstúdió Kft gondozásában jelentek meg a Mary Poppins-könyvek a Klasszikusok fiataloknak sorozatban. Ez is mutatja, hogy népszerűségük itthon is töretlen, ami még