79 Szabari Vera Az 1960-es években intézményesülő magyar szociológia társadalmi és politikai környezete A magyar szociológia történetében többször történt kísérlet szilárd intézmény- rendszer kiépítésére, ezek közül a legsikeresebb (mely intézményi keretek még ma is meghatározók) az 1960–70-es évekre tehető. Ekkor jött létre a szociológia első akadémiai kutatócsoportja, majd kutatóintézete, s ezt követően alakultak az első egyetemi tanszékek, folyóiratok és tudományos társaságok. Vitathatatlan, hogy az 1956-os forradalom után, a szociológia intézményesülése szorosan kap- csolódott az 1960-as évek kádári konszolidációjához, ami többek között a tár- sadalom alrendszereinek bizonyos mértékű önállósulására, a mindennapi élet depolitizálására, a társadalom fogyasztási, modernizálódási igényeinek kielégíté- sére tett ígéretet. A hazai törekvésekre a szovjet birodalom részeként befolyással bírtak a globális erőviszonyok és legitimizációs küzdelmek is, melyek az 1950-es évektől egyre inkább a gazdaság és technológia (tudomány) területére tevődtek át. Tanulmányom az 1963-ban intézményesülő MTA Szociológiai Kutatócso- portjának létrejöttére és működésére, annak előzményeire és 1968-ban történő intézménnyé válására fókuszál. Célom annak bemutatása, hogy az intézményesü- lés lépéseiben és a szociológia legitimációs küzdelmeiben milyen szerepet játszot- tak a korszak reformtörekvései. Kik és hogyan tekintettek a szociológia profesz- szionalizációjára, milyen érvek segítették vagy gátolták a szociológia képviselőit a tudomány, a fennálló politikai rendszer vagy a tágan értelemzett társadalmi tér szempontjából. Munkámban arra is választ kívánok adni, hogy az államhatalom által felvállalt modernizációs ideológia hogyan befolyásolta a szociológia tudás- termelését: a megvitatandó problémák kijelölését, a kutatási módszerek kiválasz- tását, illetve az egyéni és intézményi kutatói stratégiákat. A POLITIKA ÉS A TUDOMÁNY CSELEKVŐI – EGY HÁLÓZAT ALKALMI SZÖVETSÉGESEI Jelen tanulmány egy tudomány intézményesülését olyan, a határvonalak meg- vonására irányuló folyamat sikeres lezárásának tekinti, aminek következtében a diszciplína képviselői legitim módon a tudás egy speciális fajtáját állítják elő. A küzdelmekkel teli folyamat részeként ez alapján a diszciplína képviselői igényt formálnak egyfajta kompetenciamonopóliumra, illetve autonómiára az adott Korall 80. 2020. 79–100.