Katedrán a történelem sodrásában. Tanári életutak Cegléden a 20. század második felében Gortva János* DOI: 10.21549/NTNY.32.2021.1.7 Vincze Beatrix (2018). Tanári életutak a 20. század második felében. Bu- dapest: ELTE Eötvös Kiadó.1 Vincze Beatrix munkája többrétegű, rendkívül érdekes munka. Egy- értelmű, hogy neveléstörténet munkáról van szó, annak valamennyi tudományos követelményével, ugyanakkor egy érdekes, ismereter- jesztő írást is olvashatnak azok, akik nem feltétlenül a tudományos- ság igényével kívánják értelmezni a leírtakat. A szerző a ceglédi Kos- suth Lajos Gimnázium nyugalmazot tanárait kereste fel, és készítet velük életútnterjút. A tzenegy interjúalany többsége 70 és 80 év közöt, így három nagy történelmi periódust, a Horthy-korszakot, a Rákosi- és a Kádár-korszakot, illetve a rendszerváltást követő éveket is átélték diákként és aktv tanárként. A választot módszer, az oral history önmagában is predesztnálja a perspektvát, és mikrotörténetvé teszi a munkát. A mikrotörténelem egy kisebb, jól körülhatárolt cso- port vizsgálatát jelent, amelynek során a kutató a nagy történelmi kérdésekre keresi a választ, ugyanakkor a hétköznapi emberre aktv cselekvőként tekint (Szijjártó M., 2014. pp. 17–18). Ennek a defníciónak a vizsgált mű tökéletesen megfelel, hiszen egy jól körülhatárolt célcsoport, a ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium nyugal- mazot pedagógusainak életútjait vizsgálja, eközben viszont az országos oktatáspolitkai intézkedések és a poli- tkai helyzet változásainak hatását igyekszik feltárni, miközben megmutatja, hogy az adot történelmi helyzet- ben az adot egyén hogyan cselekedet, s mindez hogyan hatot az életútjára. A mikrotörténet megközelítés és a visszaemlékezés természetesen számos dilemmát is felvet. Mi az, amit az interjúalany elhallgat, vagy eleve ismertnek vélve nem említ meg, holot az fontos lehet? Milyen információk elveszítéséhez vezet a redukció? Elég, ha csak a gesztusokra vagy a mimikára gondolunk (Kövér, 2014, pp. 303–304). Horváth H. Atla rámutat arra, hogy az egyéni életút az idő és a tér tengelyével együt értelmezve válik igazán érdekessé, kapja meg azt a keretet, amelyben kirajzolódnak egyéni vonásai, sajátosságai. Ugyan - csak utal arra, hogy különösen izgalmas, ha több életút közös metszéspontjait keressük (Horváth H., 2019, p. 104). E kötetben a szerző éppen erre tesz kísérletet, hiszen a tzenegy interjúalany életörténetében – a közös munkahelyen túl – számos metszéspontot fedezhetünk fel, miközben az életutakat a makrostruktúrban is értel- mezhetjük. A módszerválasztás azért is fontos, mert Golnhofer Erzsébet gondolatait idézve elmondható, hogy a neveléstudományban, a neveléstörténet-írásban a választot módszer egyre hangsúlyosabb, ugyanakkor nem * Phd, vezetőtanár, Eszterházy Károly Egyetem Gyakorlógimnázium, e-mail: gortva.janos@uni-eszterhazy.hu 1. A kötet online elérhető a htp://www.eltereader.hu/kiadvanyok/vincze-beatrix-tanari-eletutak-a-20-szazad-masodik-feleben/ weboldalon. 72