© 2018 Akadémiai Kiadó Magyar Tudomány 179(2018)7, 964–976 DOI: 10.1556/2065.179.2018.7.5 A PLETYKA A TÁRSAS REND SZOLGÁLATÁBAN – AZ INFORMÁLIS KOMMUNIKÁCIó STRUKTÚRÁJÁNAK MÉLYEBB MEGÉR- TÉSÉÉRT A COMPUTATIONAL SOCIAL SCIENCE ESZKÖZEIVEL 1 GOSSIP IN SERVICE FOR SOCIAL ORDER – USING THE TOOLS OF COMPUTATIONAL SOCIAL SCIENCE FOR A DEEPER UNDERSTANDING OF THE STRUCTURE OF INFORMAL COMMUNICATION Galántai Júlia 1 , Pápay Boróka 2 , Kubik Bálint György 3 , Szabó Martina Katalin 4 , Takács Károly 5 1 tudományos segédmunkatárs, MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont „Lendület” RECENS Kutatócsoport 2 tudományos segédmunkatárs, MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont „Lendület” RECENS Kutatócsoport 3 kutató, MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont „Lendület” RECENS Kutatócsoport 4 tudományos segédmunkatárs, MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont „Lendület” RECENS Kutatócsoport, egyetemi tanársegéd, Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Orosz Filológiai Tanszék 5 PhD, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont „Lendület” RECENS Kutatócsoport vezetője takacs.karoly@tk.mta.hu ÖSSZEFOGLALó A pletykálás, amelynek során másokról értékelő módon a hátuk mögött beszélünk, az emberi kommunikáció jelentős hányadát teszi ki. Miközben a mindennapi életben pejoratív értelemben beszélünk róla, a társadalomtudományi kutatások arra világítanak rá, hogy a pletykának jelentős szerepe van a társas rend biztosításában, a normák fenntartásában és a kooperáció biztosításá- ban a különböző társas kontextusokban. Miközben ezeket a társadalomtudományi alapkérdése- ket eddig főleg kvalitatív, önkitöltős kérdőíves vagy absztrakt kísérleti körülmények között vizs- gálták, cikkünkben azt kívánjuk bemutatni, hogy miként gazdagíthatóak ezek a hagyományos elemzési módszerek a computational social science eszköztárának felhasználásával. Leírjuk azt a kvantitatív stratégiát, amellyel elemezzük a pletykát és alaptulajdonságait egy élő, spontán be- szédet tartalmazó korpuszban. Bemutatjuk azokat a morfológiai, téma szerinti, szóhasználat sze- rinti, kontextuális és nem szövegalapú (például időzítés, beszélőváltás, nevetés és más hangok) elemzési lehetőségeket, amelyek a pletyka természetének és funkcióinak mélyebb társadalom- tudományi megértését segítik. 1 A kutatást az Európai Kutatási Tanács (European Research Council), az Európai Unió Hori- zont 2020 kutatási és innovációs programjának keretében (ERC_CoG_2014_648693 sz. szerző- désben) támogatja, a kutatás vezetője Takács Károly.