9 Marius Lazăr „A nők a sorozatokat, a fér fak a focit nézik.” A kulturális fogyasztás módozatainak egy tipológiája Fordította: Csata Zsombor A tanulmány a romániai lakosság kulturális fogyasztási módozatainak leírására vállalkozik a 2005- ben készült Kulturális Fogyasztási Barométer c. kérdőíves vizsgálat eredményei alapján. Főkom- ponens-elemzés segítségével a szerző kilenc fogyasztói típust különít el, melyeket először részletesen bemutat, majd megvizsgálja, hogy ezek mennyire jellemzőek az egyes kulturálisan szegmentált tár- sadalmi kategóriákra. Az elemzés legfontosabb következtetése az, hogy a társadalmi és a kulturális rétegzettség, bár metszi egymást, nem tevődik egymásra; a kulturális fogyasztás mintázatai szorosan összefüggenek viszont az anyagi erőforrások, a lakóhely, a kor és a nem szerinti diferenciálódással. Marius Lazăr a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Szociológia Intézetének docense. 1. Módszertani vonatkozások: A most következő oldalakon a kulturális fogyasztási stílusok egy tipológiáját mutatjuk be, felhasználva a 2005 végén készült Kulturális Fogyasztási Barométer eredményeit. 1 A vizsgálat átfogó és egységesen artikulált képet kíván alkotni a romániai lakosság kulturális viselkedéséről. Az összegyűjtött adatok először teszik lehetővé, hogy megbízható képet alkossunk az életstílusok és a kulturális fogyasztás módozatairól, ezáltal szempontokat kínálva a társadalmi struktúra és a kultúra közötti kapcsolat egy árnyaltabb tárgyalásához. Ki kell hangsúlyoznunk, hogy ez utóbbi fogalom a felmérés keretében átfogóbb jelentést kap, nem annyira az értelmiségi elit által megalapozott kultúradefníciót tartalmazza – amely az irodalom és a művészet gyakor- lásában megnyilvánuló kiválóságot jelenti és egyfajta kifnomult ízlés jelölésére szolgál –, mint inkább a társadalom különböző rétegeihez tartozó egyének fogyasztói preferenciáit és szokásait. Ez a kultúra fogalmának egy kiterjesztése, amely magába foglalja – a hagyományos kanonizált megfogalmazás mellett – az úgynevezett „tömegkultúra” attribútumait is, ezáltal helyet teremt „a társadalmi embernek” a maga hétköznapi gyakorlatával, ízlésével, öltözködésével, tárgybeszerzésé- nek, ceremóniákon való részvételének vagy szabadidőtöltésének egyéni módjaival. A leírás kiinduló alapelve az alanyok kulturális viselkedésének sokszínűsége. Az már az eddig közölt eredmények áttekintése alapján is világos, hogy az egyének csak „papíron” viselkednek homogén módon, amikor a közvéleménykutatók a statisztikai többséget egy viselkedés „nem- zeti lényegének” tekintik és ehhez hasonló, megérzésre alapozott ítéleteket hoznak, hogy: „a románok nem olvasnak”, „a románok ismernek idegen nyelveket” vagy „a románok népzenét 1 Kultúrakutató Központ (Centrul de Studii şi Cercetări în Domeniul Culturii – CSCDC), Kulturális Fogyasztási Barométer 2005. Ellátási infrastruktúra, kulturális szükségletek és kulturális javak/szolgálta- tások fogyasztása. Bukarest, 2005 december.