DETUROPE – THE CENTRAL EUROPEAN JOURNAL OF REGIONAL DEVELOPMENT AND TOURISM Vol. 7 Issue 2 2015 ISSN 1821-2506 118 Original scientific paper THE MODEL OF THE SUCCESS OF SETTLEMENT TWINNING IN THE HUNGARIAN-CROATIAN CROSS-BORDER REGION A TESTVÉRTELEPÜLÉSI KAPCSOLATOK SIKERESSÉGÉNEK MODELLJE A MAGYAR-HORVÁT HATÁRTÉRSÉGBEN Krisztina KELLER a , Kristina SVRŽNJAK b , Nikoletta KASZÁS a a Szent University of Pannonia Nagykanizsa Campus, Address: 18. Zrínyi utca, Nagykanizsa, 8800, Hungary, phone: + 36 93 502 914; + 36 93 502 913, e-mail: keller.krisztina@uni-pen.hu; kaszas.nikoletta@uni-pen.hu b Križevci College of Agriculture, Address: Milislava Demerca 1., Križevci, 48260, Croatia, phone: +385 98 700 444, e-mail: ksvrznjak@vguk.hr Cite this article: Keller, K., Svržnjak, K., Kaszás, N. (2015). The Model of the Success of Settlement Twinning in the Hungarian-Croatian Cross-Border Region. Deturope, 7, 2: 118-137 Abstract The number of twin settlement relations grows continuously in the European countries, including Hungary and Croatia as well. During our quantitative research we examined the inhibitory factors of twin settlement co-operations, the nature of relationships, taking into account the current content of relationships as well. We have also mapped, what benefits the questioned local authorities can expect from the co-operation, which target groups are involved in this, and how intensively they can involve the public. The survey explored the formed municipal and county government cooperations in Zala, Somogy and Baranya counties on the Hungarian side, while on the Croatian side in Međimurska, Koprivničko križevačka, Virovitičko-podravska and Osječko-baranjskacounties. The unique nature and the importance of our work is given by the fact that we provide an answer to the question that how can the success of twin settlement relations be measured. Keywords: twin settlement, Hungary, Croatia, cross-border region, success Kivonat A testvértelepülési kapcsolatok száma folyamatosan nő az európai országokban, így Magyarországon és Horvátországban is. A kvantitatív módszert tartalmazó kutatásunk során górcső alá vettük a testvértelepülési együttműködéseket generáló tényezőket, a kapcsolatok jellegét, jelenlegi tartalmát is górcső alá véve. Feltérképeztük továbbá, hogy a megkérdezett önkormányzatok milyen előnyeit látják az együttműködésnek, mely célcsoportok vesznek részt ebben, illetve milyen mértékben tudják a lakosságot bevonni. A kérdőíves kutatásunk a magyar oldalon a Zala, Somogy és Baranya megyékben, horvát oldalon pedig Muraköz, Kapronca-Körös, Verőce-Drávamente és Eszék-Baranya megyékben kialakult települési és megyei önkormányzati együttműködésekre terjedt ki. A munkánk unikális jellegét és jelentőségét az adja, hogy választ kívánunk adni arra a kérdésre, hogyan mérhető a testvérvárosi kapcsolatok sikeressége. Kulcsszavak: testvértelepülés, Magyarország, Horvátország, határon átrnyúló régió, siker