XXIII. Tavaszi Szél Konferencia, Budapest, 2020 Peer reviewed preprint Z GENERÁCIÓ ONLINE: KÖZÖSSÉGI MÉDIA HASZNÁLAT, FOMO ÉS A TÁRSAS KAPCSOLATOK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK Pásztor Judit Pannon Egyetem, PhD hallgató, pasztor.judit@gtk.uni-pannon.hu Bak Gerda Pannon Egyetem, PhD hallgató, bak.gerda@gtk.uni-pannon.hu Absztrakt Az egyik alapvető emberi hajtóerő, hogy mind szeretnénk tartozni valahová: egy közösséghez, csoporthoz, vagy akár egy másik emberhez. Elég csak ötven évre visszatekintenünk ahhoz, hogy hatalmas változást vegyünk észre abban, hogyan kommunikálunk egymással. A papíralapú, az országot napok alatt átszelő levelektől eljutottunk az azonnali üzenetküldés világába. A technológiai fejlődés alapjaiban rengette meg kommunikációs szokásainkat. Napjaink kommunikációs színterei közül kiemelkednek a közösségi média platformok (Facebook, Instagram, Twitter, stb.), melyek lassan egy „párhuzamos valóságként” szövik be mindennapjainkat. Hatványozottan igaz mindez, ha a késői Y generáció tagjairól beszélünk, vagy ha a digitális világba belecseperedő Z generációt nézzük. Hozzájuk kapcsolódik a FoMO jelensége is, ami nem más, mint egyfajta szorongás, félelem attól, hogy kimaradnak valamiből. Tanulmányunkban a közösségi média használat intenzitását, a kimaradástól való félelemet (FoMO) és a szociális kapcsolatok, valamint a jóllét összefüggéseit vizsgáltuk kvantitatív eszközökkel. Szakirodalmi forrásokra alapozott, validált mérőeszközökből létrehozott kérdőív segítségével mértük fel a Z generációs magyar fiatalok közösségi média fogyasztási szokásait, kortárs kapcsolataik milyenségét, a FoMO szintjüket és az általános pszichológiai jóllétüket. Kutatási eredményeink alátámasztják feltételezésünket, miszerint a FoMO érzése nem függ össze a fiatalok szubjektív jóllétével, sem az életkorral; ellenben szoros és szignifikáns kapcsolatban van a társas kapcsolatok milyenségével és mind az Instagram, mind a Facebook használatával. Az eredmények hozzájárulhatnak a fiatalok közösségi média használatának mélyebb megismeréséhez, és a FoMO jelenségének elterjedtségéről és a Z generáció kortárs kapcsolatairól is pontosabb képet kaphatunk általa. Kulcsszavak: FoMO, Z generáció, közösségi média, Facebook, Instagram, digitális oktatás 1. Bevezető Napjainkban a digitális technológiák rohamos fejlődése és a kommunikációs szokásaink megváltozása miatt a mindennapi életünk egy jelentős része az online világban zajlik. Ha új munkahelyre jelentkezünk, a kiválasztási folyamat során ellenőrzik „digitális lábnyomunkat”, vagyis mindazokat a közösségi média tartalmakat, melyeket nyilvánosságra hoztunk. Távoli barátokkal többé nem váltunk leveleket, hanem valamelyik népszerű üzenetküldő applikáción keresztül üzenünk nekik. A párkapcsolatok sokszor online randioldalakon kezdődnek és az együtt töltött időbe is egyre jobban befurakodik a közösségi média és az online világ. Az idősebb generációk, akik nem ebbe a digitális világba születtek, sokszor értetlenül nézik a „mai fiatalok” mobilhasználati szokásait. Nem értik miért kell minden étkezést lefényképezni, miért lett a nyaralás központi eleme az Instagramon legjobban mutató háttér megtalálása. A digitális bennszülöttek”, vagyis az Y, és legfőképp a Z generáció tagjai magabiztosan mozognak az