TANULMÁNY GRÁCZI TEKLA ETELKA 1,2 – KREPSZ VALÉRIA 1 – MARKÓ ALEXANDRA 2,3 – HUSZÁR ANNA 1 – SZÁRAZ BETTINA 1 1 Nyelvtudományi Intézet, 2 MTA‒ELTE Lendület Lingvális Artikuláció Kutatócsoport, 3 ELTE BTK Alkalmazott Nyelvészeti és Fonetikai Tanszék graczi.tekla.etelka@nytud.hu, krepsz.valeria@nytud.hu, marko.alexandra@btk.elte.hu, huszar.anna@nytud.hu, szaraz.bettina@nytud.hu Gráczi Tekla Etelka – Krepsz Valéria – Markó Alexandra – Huszár Anna – Száraz Bettina: Az f0- jellemzők felolvasásban és spontán beszédben Alkalmazott Nyelvtudomány, XIX. évfolyam, 2019/2. szám doi:http://dx.doi.org/10.18460/ANY.2019.2.003 Az f0-jellemzők felolvasásban és spontán beszédben A large number of studies investigated the differences in f0 characteristics between reading aloud (RA) and spontaneous speech (SpS) in various languages. Their basic assumption was that the different production strategies lead to difference in the prosodic features, however, their results were not consistent as to which speech style was realized with higher mean f0 or a larger f0 range. Hungarian data have been only analyzed on small numbers of speakers. Therefore our goals are: (i) to provide a large sample (82 subjects) based comparison of the f0 characteristics of RA and SpS in Hungarian, and (ii) to analyze the individual differences behind general tendencies. Mean f0 and pitch range (of the interpausal units) were higher in RA, while the f0 range in SpS. The interspeaker differences played an important role in the mean f0 results: no speech style characteristic difference was found in women, while this was apparent in men. Bevezetés A felolvasás és a spontán beszéd alapfrekvencia-jellemzőit több nyelvben is összehasonlították korábban, ám az eredmények gyakran ellentmondók az egyes tanulmányok között (Daly-Zue, 1992 és Skarnitzl-Vaňková, 2017). A magyar nyelv esetében Beke (2008) és Markó és Bóna (2010) végzett vizsgálatot, 5, illetve 14 fővel. A jelen tanulmányban az alapfrekvencia átlagát, szórását, a hangterjedelmet és a hangközt elemeztük. Hangterjedelem alatt a teljes beszédidő alatti, míg hangköz alatt az egyes beszédszakaszok (két szomszédos szünet közötti beszéddel kitöltött egység) legalacsonyabb és legmagasabb f0-értékének eltérését értjük. A tanulmány 82 magyar kísérleti személy beszédmintáját elemzi annak érdekében, hogy a két beszédstílus egyes alapfrekvencia-jellemzőit a beszélők közötti variabilitás tekintetbe vételével tárja fel magyar beszédben. A beszéd alapfrekvencia-jellemzőit számos tényező befolyásolja, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni a beszédstílusok vizsgálata során. Többek között a beszélők neme, életkora (pl. Markó–Bóna, 2010), a nyelv és a nyelvjárás (de Silva et al., 2003) is meghatározhatja azt. brought to you by CORE View metadata, citation and similar papers at core.ac.uk provided by Repository of the Academy's Library