PARADIGMA TUDOMÁNYTERÜLETEK HATÁRMEZSGYÉJÉN: IMAGOLÓGIA 93 3. Kép, modell, polémia Tapodi Zsuzsa * PARADIGMA TUDOMÁNYTERÜLETEK HATÁRMEZSGYÉJÉN: IMAGOLÓGIA ** Kulcsszavak: imagológia, összehasonlító irodalomtudomány, mentalitástörténet, interdisz- ciplináris humnántudományi kutatások Apollón templomának felirata Delphoiban, Narcissus mítosza vagy Ödipuszé az önmegisme- rés fontosságára és problémáira fgyelmeztette nemcsak az antik embert, hanem a görög kul- túra későbbi szellemi örököseit is. Önmagunkat azonban csak másokkal összevetve tudjuk meghatározni. Az, hogy a Másikról (egyénről vagy közösségről) milyen kép él bennünk, szo- rosan összefügg az önmagunkról és saját csoportunkról alkotott képpel. Amikortól két magaskultúra párhuzamosan létezett egymás mellett, azóta kialakult a mássággal való szem- besülés kulturális gyakorlata is. Hérodotosz Egyiptom-leírása például nemcsak a földrajz-, vallás- és néprajztudománynak az őse, kiindulópontként szolgálhat az imagológiai kutatások számára is. Az alteritásról alkotott kép modern kori tanulmányozását párhuzamosan, egy- mástól függetlenül tűzte ki céljául az összehasonlító irodalom- és történettudomány, a szoci- álpszichológia (Allport) és a flozófa (Wittgenstein, Gadamer). Daniel-Henri Pageaux az idegenekkel szemben az irodalomban kimutatható három alap- vető magatartástípust különít el: a mánia a Másikat különbnek látja a csökkent értékű saját- nál, ennek ellentéte a fóbia, amely burkoltan a Másik megsemmisítésére tör, az idegennel szembeni igazán erkölcsös magatartás pedig a fília, amely nem az alá-fölérendelés, hanem az egymásmellettiség demokratikus nézőpontjából a Másik és a saját egyneműségét emeli ki. 1 Az irodalomtudomány – elsősorban a francia összehasonlító iskola – a tematikai elv alap- ján foglalkozik a mássággépekkel. Az irodalmi szöveget azonban nem tekinthetjük csupán művelődéstörténeti forrásanyagnak. Ritoók Zsigmond az antik irodalom barbárokról alkotott képének tanulmányozása kapcsán írja: „A barbár az idegen, a másfajta. A barbár képe tehát el- választhatatlan egy közösség önértelmezésétől: amit a közösség magára jellemzőnek tart, le- * Tapodi Zsuzsa (1961, Szatmár) tanszékvezető docens, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegye- tem, Gazdasági és Humántudományok Kar, Humántudományok Intézete. Kutatási területei: kul- tuszok, imagológia. ** A tanulmány a Sapientia Alapítvány Kutatási Programok Intézete által fnanszírozott, hároméves futamidejű csoportos imagológiai kutatás keretében készült. 1 Lásd. Daniel-Henri P ageaux: Literatura generală şi comparată. Ford. Lidia Bodea. Iaşi. 2000. 96. E E M https://doi.org/10.51384/cert-02.09