Csernicskó István* – Márku Anita Egymás szemében Kárpátaljai magyar középiskolások véleménye az ukránságról és önmagukról Bevezetés Tanulmányunkban a kárpátaljai magyar középiskolásoknak az ukránsággal, illetve az uk- rán állammal szembeni attitűdjeire térünk ki, majd összevetjük azokat az adatközlők sa- ját közösségükről alkotott képével. 2000 tavaszán Kárpátalja hat járásában (ungvári, munkácsi, beregszászi, nagyszőlősi, técsői, huszti) 26 településen 595, egy évvel az érettségi előtt álló adatközlő vett részt ab- ban a vizsgálatban, amely részeredményeit itt közöljük. A mintavétel kiterjedt Kárpátal- ja valamennyi olyan (magyar és nem magyar tannyelvű) középiskolájára, ahol jelentős számú magyar nemzetiségű diák tanul. A minta így reprezentatívan képviseli a kárpátal- jai magyar középiskolásokat mint szociológiailag jól körülírható társadalmi csoportot, de az eredményekből az egész közösségre nézve is hasznos általánosításokat tehetünk. Személyiségjegyek értékelése hang alapján A vizsgálat egy részét az angolul matched-guise technique-nek nevezett, magyar fordí- tásban szerepeket összemérő technika-ként vagy ügynökmódszer-ként emlegetett eljárás segítségével végeztük. A módszer lényege, hogy az adatközlőknek látszólag különböző beszélőket kell meg- ítélniük. A legelterjedtebb változatban a beszélők eltérő nyelveken mondanak el egy szö- veget, amelyet magnetofonra rögzítenek. Az egyébként minden szempontból azonos, de különböző nyelveken elhangzó szövegeket kísérleti alanyok előtt játsszák le, arra kérve őket, hogy magát a beszélőt minősítsék megadott szempontoknak megfelelően: próbálják megbecsülni végzettségét, műveltségét; kitalálni, hogy milyen külső és belső tulajdonsá- gai lehetnek stb., majd véleményüket rögzítsék a kiosztott kérdőíven. A beszélők közül azonban kettő valójában azonos: ugyanaz a beszélő, az ügynök kétszer is szerepel a meg- ítélendők sorában, de eltérő nyelvet használ. Így amikor az adatközlők eltérő ítéletet hoz- nak az ügynök által alakított két beszélőről, akkor nagy a valószínűsége, hogy az ügynök által beszélt két nyelvet ítélik meg különbözőképpen, hiszen a hang gazdája azonos. Így kiderül, hogy milyen attitűdöket táplálnak az adatközlők azzal a csoporttal kapcsolatban, amelyet az adott nyelvvel azonosítanak. A kísérletben a nyelv az egyetlen változó ténye- ző, vagyis az eredmények nem nyelvi, hanem társadalmi sztereotípiákat mutatnak, ame- lyek szorosan összefüggenek a nyelvi valósággal. 389 * A szerző a vizsgálat ideje alatt Bolyai János Kutatási Ösztöndíjban részesült.