AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 65 (2016) 1 5–15 Postai cím: BAKACSI ZSÓFIA, MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani és Agrokémiai Intézet, 1022 Budapest, Herman Ottó út 15. E-mail: zsofi@rissac.hu Riolittufa mállásának hatása a talajok vízvezető képességére 1 BAKACSI Zsófia, 1 KOÓS Sándor, 2 NAGYMAROSY András és 1 LÁSZLÓ Péter 1 MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani és Agrokémiai Intézet, Budapest 2 ELTE TTK Általános Földtani Tanszék, Budapest Bevezetés Szőlőterületek felmérése során szembesültünk az ún. „szőlő 400 pontos” értéke- lési rendszer talajtani tényezőket érintő elvárásaival. A „400 pontos rendszer”, azaz a „szőlő termőhelyi kataszterének felvételezéséről, kiegészítéséről és módosításá- ról” szóló 95/2004. (VI. 3.) FVM rendelet 1. sz. melléklete, mely a „termőhelyi adottságokat meghatározó talajtani tényezők” jellemzésére az Agrotopográfiai térképekkel azonos kategóriákat tartalmaz (VÁRALLYAY et al., 1979; AGROTOPO ADATBÁZIS, 1994). A rendelet későbbi, 97/2009. (VII. 30.) sz. módosítása nem érintette a talajtani tényezőkkel kapcsolatos megfontolásokat. A 400 pontos rendszerben a vízgazdálkodási tulajdonságokra vonatkozó besoro- lás alapja a Várallyay-féle, elsősorban a talajok 2 mm szemcseátmérő alatti, ún. földes részének fizikai/vízgazdálkodási tulajdonságaira épülő, kilenc osztatú kate- gória-rendszer (VÁRALLYAY, 1980a, 1980b). A vízgazdálkodási tulajdonságok e kategória-rendszerét alapvetően a mezőgazdasági vízgazdálkodási beavatkozások országos és regionális talajtani megalapozására dolgozták ki (VÁRALLYAY, 2005), számszerű vízgazdálkodási paramétereket rendelve az egyes osztályokhoz (szabad- földi vízkapacitás, holtvíztartalom, hasznosítható vízkészlet, a vízelnyelés sebessé- ge és a vízzel telített talaj hidraulikus vezetőképessége). Az általunk vizsgált területen a lejtőmozgások és a talajművelés együttes hatásá- ra a felszíntől számított két méteren belül megjelenő, különböző mértékben mállott vulkaniton (riolit, andezit, valamint ezek tufáin) fekvő, átmozgatott agyagos vá- lyog–agyag textúrájú fedőréteg a jellemző szelvényvariáns. Gyakori előfordulását mutatja, hogy a területen gazdálkodók a zömében mállott vulkanitot tartalmazó rétegeket külön névvel is illetik, „suteres”-nek nevezik. Jelen munkánkban néhány jellemzőnek ítélt fúrásszelvényben helyszíni módszerrel mértük a hidraulikus veze- tőképességet annak érdekében, hogy a vulkáni málladék talaj vízgazdálkodásra való hatására következtethessünk. Az egyes talajszintekben a földes rész mellett megjelenő durva vázrészek aránya befolyásolhatja a porozitást, az áramlási képet, a beszivárgást, az evaporációt és a