ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNY • LX. ÉVFOLYAM • 2019 • 2. SZÁM • 63–91 VÁRNAY ERNŐ * AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ÉS AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG. EGYÜTTMŰKÖDŐ ALKOTMÁNYBÍRÁSKODÁS? ** Az Alkotmánybíróság a közelmúltban több, az Európai Unió Bíróságával fennálló viszonyát is érintő határozatot hozott. Az Alkotmánybíróságnak az uniós jog iránt mutatott alapvető- en tartózkodó álláspontjában a 22/2016. (XII. 5.) AB határozat (ún. kvótahatározat) áttö- rést jelent. A testület kinyilvánította hatáskörét az uniós joggal szembeni alkotmányvédelem terén (ultra vires kontroll, alapjogi kontroll, alkotmányos identitás kontroll), és rögzítette, hogy ezt a hatáskörét az Európai Unióban megvalósuló alkotmányos együttműködés kere- tében kívánja gyakorolni, ideértve az Európai Unió Bíróságával folytatott párbeszédet. Az eljárások felfüggesztéséről szóló friss végzések indokát az adta, hogy az Alkotmány- bíróság be kívánja várni az Európai Unió Bíróságának döntését, mivel az előtte támadott jogszabályhelyek egyúttal az uniós bíróság előtt folyamatban lévő kötelezettségszegési el- járás, illetve előzetes döntéshozatali eljárás tárgyai is, az indítványok és a keresetek jog- alapjai (alkotmányellenesség, uniós jogba ütközés) részben átfedést mutatnak. Ameny- nyiben az Európai Unió Bírósága előtti eljárásnak csak a lehetősége adott, de az eljárás nincs folyamatban, az Alkotmánybíróság nem érzi kötelességének eljárása felfüggeszté- sét. A kvótahatározatban jelzett elvi lehetőség konkrét formát kapott. Amennyiben az Alkotmánybíróság komolyan gondolja az együttműködést az Európai Unió Bíróságával, csak a szó szoros értelmében is erősen indokoltan térhet el annak álláspont- jától. A két testület közötti intenzívebb párbeszédre kínál lehetőséget az előzetes döntéshozata- li eljárás. Ennek sem a magyar jogban, sem az uniós jogban nem látjuk akadályát. Több alkotmánybíróság az uniós aktusok ultra vires kontrollja kapcsán ezt kötelezőnek tartja, az előzetes döntést pedig messzemenően irányadónak tekinti. Az együttműködő alkotmány- bíráskodás friss példái azt mutatják, hogy a bíróságok érvelései nem szükségképpen fedik egymást. Előfordulhat, hogy bár az Európai Unió Bírósága érzékeli a tagállami alkotmá- nyos kérdést, érvelése az uniós jogon alapszik. Ez nem zárja ki, hogy az alkotmányos prob- léma is megoldódjon. Úgy ítéljük meg, hogy a kvótahatározatban és a friss végzésekben foglalt drámaian új megközelítések az első lépései lehetnek az Alkotmánybíróság és az Európai Unió Bírósága közötti érdemi együttműködésnek. * Tudományos tanácsadó, Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézet, 1097 Budapest, Tóth Kálmán utca 4. E-mail: varnay.erno@tk.mta.hu. ** A vizsgálódáshoz az Igazságügyi Minisztérium égisze alatt létrehozott, többek között az uniós jog és az Alaptörvény közötti kapcsolatok áttekintésére felkért munkacsoport kérdésfelvetései adták az indíttatást. A kézirat elkészítéséhez nyújtott segítségükért köszönettel tartozom Somssich Rékának (ELTE ÁJK), Varju Mártonnak (TK JTI), Balogh Évának (DE ÁJK) és Fazekas Flórának (DE ÁJK), Papp Mónikának (TK JTI, ELTE ÁJK), továbbá a kéziratnak az TK JTI-ben 2019. március 7-én le- zajlott műhelyvitája résztvevőinek, így különösen Chronowski Nórának (NKE) és Gárdos-Orosz Fruzsinának (TK JTI, ELTE ÁJK). brought to you by CORE View metadata, citation and similar papers at core.ac.uk provided by Repository of the Academy's Library